Ha valakinek lejárt tartozása van és nem fizeti ki, könnyen előfordulhat, hogy a végrehajtóval találja szemben magát. A végrehajtási eljárásban elsősorban az adós munkabéréből, jövedelméből kell a tartozást behajtani, amelynek eredménytelensége esetén következhet az ingóság vagy az ingatlan foglalása. Milyen jövedelmekből tilthat le a végrehajtó és milyen összegben?
A munkabérből legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni, ugyanakkor mentes a végrehajtás alól a havi munkabérnek az a része, amely egyenlő az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegével, azaz 28500 Ft-nak mindenképpen meg kell maradnia. Az említett 50%-ot csak akkor lehet levonni ha a tartozás tartásdíj miatt áll fenn, vagy ha a munkavállalótól követeli vissza az alaptalanul felvett munkabért a munkáltató, vagy ha valaki alaptalanul jutott hozzá társadalombiztosítási ellátáshoz. Nagyon fontos, hogy ha az adóst egyszerre több tartozásból eredő letiltások terhelik , akkor is csak legfeljebb a munkabér 50%-a vonható.
A nyugellátásból legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. A levonás a nyugdíj legfeljebb 50%-áig terjedhet gyermektartásdíj és jogtalanul felvett nyugdíj esetén.
A baleseti járadék, a baleseti táppénz, a táppénz, a gyermekgondozási díj (GYED), valamint a csecsemőgondozási díj (CSED) mentes a végrehajtás alól. Csak gyermektartásdíj és jogalap nélküli felvétel esetén lehet belőlük 33%-ot levonni. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiból is legfeljebb 33%-ot lehet levonni.
A gyermekgondozást segítő ellátásból (GYES) és a gyermeknevelési támogatásból (GYET) legfeljebb 33%-ot lehet levonni ha azokat jogtalanul vették fel. Ugyanez vonatkozik a családi pótlékra is: csak akkor vonható a 33%, ha valaki jogtalanul jutott hozzá valaki. Más tartozás ezekből nem tiltható le!
Az álláskeresők ellátásaiból (álláskeresési járadékból, nyugdíj előtti álláskeresési segélyből, keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33%-ot lehet levonni tartásdíj és jogalap nélkül felvett álláskeresői ellátás fejében, más tartozás ebből nem vonható.
A fogva tartott adós keresményéből legfeljebb 50% vonható le.
Végezetül lássuk, hogy mik azok a jövedelmek, amik abszolút mentesek a letiltás alól, tehát ezekből senki, semmit, semmilyen tartozás fejében nem vonhat le:
- a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék,
- a települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása,
- anyasági támogatás,
- a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,
- az egészségkárosodásra tekintettel járó keresetkiegészítés, az átmeneti keresetkiegészítés, a jövedelemkiegészítés, az átmeneti jövedelemkiegészítés, a bányászok egészségkárosodási járadéka,
- a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,
- a nevelőszülő részére a gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátásban lévő fiatal felnőtt ellátását szolgáló nevelési díj, külön ellátmány és családi pótlék,
- az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével,
- a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,
- a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,
- a fogva tartott adós részére a kapcsolattartó által célzottan befizetett összeg,
- a fogyatékossági támogatás.