Bontóperek, válás
A bontópereket álláspontunk szerint négy csoportba lehet sorolni:
1., Közös megegyezés, vagyonközösség megszüntetése nélkül.
Itt a felek közösen meg tudnak állapodni a következőkben:
-Házasság felbontása
-Közös tulajdonú ingóságok megosztása (elég csak nyilatkozni, hogy megtörtént nem kell részletezni.
-Közös tulajdonú lakás használata (ha van)
-Közös kiskorú gyermek/ek elhelyezése, tartása, velük való kapcsolattartás
Ez esetben a vagyonközösség fennmarad, annak megszüntetése kapcsán a későbbiekben vagy megegyeznek (ügyvéd előtt szerződést kötnek e vonatkozásban) vagy külön perben érvényesítik.
Ez a legszerencsésebb, gyorsan vége.
2., Közös megegyezés, vagyonközösség közös megegyezéssel történő megszüntetésével
3., Közös megegyezés nélkül (vétkességi bontóper), vagyonközösség megszüntetése nélkül
Felek nem tudnak megállapodni a következőkben:
Házasság felbontása
-ez esetben a bíróságnak fel kell tárni a házasság megromlásához vezető okokat és valamely fél vagy mindkét fél hibájából állapítja meg a házasság megromlását. Tanúmeghallgatás szükséges
Közös tulajdonú lakás használata
-ez esetben a bíróság felméri a felek szükségleteit lehetőségeit és valamely felet feljogosítja az ingatlan használatára. Ilyenkor a másik félnek túlhasználati díjra és a lakáshasználati jog ellenértékére lehet igénye. Tanúkat hallgat meg, szakértőt rendel ki a bíróság.
Közös kiskorú gyermek/ek elhelyezése, tartása, velük való kapcsolattartás
-ezekben a kérésekben tanúk meghallgatása és szakértői vizsgálatok után a bíróság dönt.
Ilyenkor a vagyonközösség fennmarad, annak megszüntetése kapcsán a későbbiekben vagy megegyeznek (ügyvéd előtt szerződést kötnek e vonatkozásban) vagy külön perben érvényesítik.
4., Közös megegyezés nélkül (vétkességi bontóper), vagyonközösség megszüntetésével
Felek nem tudnak megállapodni a következőkben:
Házasság felbontása
-ez esetben a bíróságnak fel kell tárni a házasság megromlásához vezető okokat és valamely fél vagy mindkét fél hibájából állapítja meg a házasság megromlását. E körben tanukat hallgat meg a bíróság.
Közös tulajdonú lakás használata
-ez esetben a bíróság felméri a felek szükségleteit lehetőségeit és valamely felet feljogosítja az ingatlan használatára, ez esetben másik félnek túlhasználati díjra és a lakáshasználati jog ellenértékére lehet igénye. Tanúkat hallgat meg szakértőt rendel ki a bíróság.
Közös kiskorú gyermek/ek elhelyezése, tartása, velük való kapcsolattartás
-ezekben a kérésekben tanúk meghallgatása és szakértői vizsgálatok után a bíróság dönt.
Itt a felek a házastársi vagyonközösséget is meg kívánják szüntetni.
Ennek a teljes vagyonra ki kell terjedni, tehát nem lehet csak egyes vagyontárgyakra vonatkoztatni, "az utolsó közös kiskanálra" is kell terjedjen.
Ez már bonyolultabb, mivel szükséges hozzá vagyonleltárt felvenni, annak megosztását vagyontárgyanként leírni, minden tárgy értékét ha azt a másik fél nem fogadja el szakértő állapítja meg, majd a bíróság megosztja. Roppant hosszadalmas borzasztó költséges.
Ha közös banki hitel is van, akkor azt a bíróság a bank hozzájárulás nélkül nem adhatja egyik vagy másik félnek, illetve, ha valamelyik fél nem tudja a másik felet "kifizetni" úgy arra a bíróság nem kötelezheti, így ha nincs teljesítőképesség árverés útján szünteti meg a házastársi közös vagyont
Ennyi dióhéjban, de a részletszabályok ennél sokkal bonyolultabbak...