Bankjog
Egy devizahiteles fogadjon ügyvédet?
EUB C-51/17.
Az ítélet alapján MINDEN "devizás" szerződést lehet támadni a bíróságon, mivel az EU Bíróság kimondta, hogy a DH törvényektől függetlenül a bíróság vizsgálhatja a szerződésben levő tisztességtelen feltételeket, és ráadásul ezeket a feltételeket a bíróságnak a perbeli (tehát Józsi bácsi és Terike néni szerződései amelyek otthon a fiók mélyén lapulnak, itt nem jönnek szóba) szerződésekben hivatalból észlelnie kell.
Álláspontunk szerint az árfolyamkockázat teljes mértékben adósra történő telepítése tisztességtelen szerződési feltétel .
Az adósok a jogaikat csak a bíróságon tudják érvényesíteni, jogi képviselővel (ügyvéd).
Az adott szerződés bíróság által történő tisztességtelenségének deklarálása (kimondása) után, a feleknek el kell számolniuk egymással, de úgy, hogy a tisztességtelen feltétel kiesik a szerződésből. Tehát a szerződések nem semmisek/érvénytelenek lesznek, hanem annak egyes feltételei tisztességtelenek.
Ergo a nyertes pert követően a hosszú lejáratú, „ingatlanos” szerződések esetében nem a nyilvántartott követelést, hanem csupán a VALÓS tartozást kell kifizetni, adott esetben lehetőség szerint akár részletekben.
A lakáshitelek általában hosszú lejáratúak (20-25-30 év) voltak, ezért azoknál nem keletkezett ennyi "túlfizetés", sőt jó ha annyit befizettek, mint amennyit az árfolyamkülönbözet figyelmen kívül hagyásával kellett.
Ezért ezen szerződések esetében kevésbé valószínű, hogy pénz lehet visszasáfárkodni, inkább az lehet a cél, hogy ne tartozzon az adós a felvett összeg duplájával, hanem kb. nullán legyen, ne legyen végrehajtás, megmaradjon az ingatlan, kölcsön nélkül.
Sok rövid(ebb) lejáratú szerződés -pl. gépjármű-, személyi kölcsön- esetén pedig lehetőség van a „túlfizetés” visszaigénylésére az elszámolásban és a perekben.
Ha az árfolyamkülönbözet áthárítása, adósra terhelése tisztességtelen lesz egy perben, és jó esetben árfolyamkockázat figyelembe vétele nélkül, forintban kell elszámolni, akkor könnyen előfordulhat -főként pl. egy "autós" szerződésnél, ahol az adós sokkal többet fizetett vissza, mint amennyit kapott- hogy súlyos százezreket, sőt, milliókat kell visszafizetniük az adósoknak.
Tehát az eredeti, alapszerződésben feltüntetett kamat %-kal lehet elszámolni, ami azt jelenti, hogy olyan lesz a szerződés, mint ha "forintos" lenne.
Az ügyvédeink -a peresítéseket támogatva- (és természetesen a megszokott módon én is) továbbra is felkészülten állnak a perek elébe. A pertaktikát a napokban kidolgoztuk.
Fontos, hogy eddig is voltak más hasonló ítéletek (pl. a román ügy), de azért egy ilyen ügyet amely miatt Magyarországon több ezer per van jelenleg felfüggesztve, -reményeink szerint- már nem lehet nem komolyan venni. Ráadásul most azt is kimondta az EUB, hogy a tisztességtelen feltételt a bíróságnak hivatalból kell észlelnie!
Csak hogy rövidre zárjuk az ilyen irányú kérdéseket:
Az ítélet (és más EUB ítéletek) nem "akikre" , "mi"-re, "velük mi lesz"-re, "azok"-ra, "valaki"-re, „akiknek”-re, stb. vonatkozik, hanem bírósági eljárásokban vitatott szerződésekre, követelésekre.
Tehát perelhetnek azok is pl. akiknek elvették a házukat, autóikat, engedményezték a követelésüket, vagy éppen végrehajtás alatt állnak, sőt a perben lehet kérni a végrehajtás felfüggesztését is a jogerős ítéletig.
Az eszközkezelő által átvett szerződések esetében érdemes kiszámolni, hogy hogyan járnak jobban. Egyrészt ha perelnek mennyi a fizetnivaló, másrészt ha összeadják a már befizetett összegeket és a 6 éven belül megfizetendő visszavásárlási árat, hogyan jönnek ki.
Tehát az EUB ítéletére alapított jogi érvelés minden "devizás" perben használható.... de ehhez perelni kell. Az utóbbi időben néhány magyar bíróság úgy hozott ez ügyben az adós részére kedvező ítéletet (a csoportban a fájlok közé feltöltöttük), hogy be sem várták ezt az EUB döntést. Ez is bizakodásra ad okot.